HTML

18. Nem csak a húszéveseké a világ! 2. rész + leesett az első hó!!!

2010.11.27. 04:19 hópapa

Bréking nyúz! Leesett az első igazi hó!

Egy igazi síőrült ilyenkor már lécre pattan, még akkor is, ha csak megcsúsztatja egy kicsit a léceket a kavicsos havon! :o)

Szóval ott tartottunk, hogy ha már így ránkszakadt most ez az 5 centi hó, hogy a sífutás (és mellé egész évben a nordic walking)  lehet a betonkemény alapozója és örökös kiegészítője az esetleges, alpesi síeléshez fűződő vágyainknak.
Azt már megmutattam, hogy 100 évesen (amikor igazából már semmi sem áll, csak a világ 7 csodája), milyen szépen lehet még állni a sílécen, és csordogálni lefelé egy enyhe lejtőn.
Most viszont azt mutatom meg, hogy miként pörög, forog a levegőben egy 40+ -os, freestyle-ban még teljesen kezdő anyuka, aki az amerikai Park Cityben, egy szerintem igencsak másolandó létesítményben sajátítja el a sízésnek ezt a nem éppen hétköznapi formáját:



Nem kell a látványtól “falfehérre halotthalványulni”, tessenek csak tovább olvasni! :o)


Ebből a kis fentebb bejátszott videóból nem azt akarom kihozni, hogy holnap minden nyugdíjas dobbantson el egy síugrósáncról, de azt mindenképpen szeretném tudatosítani a félszegek és bizonytalanok agyában, hogy a sízést elkezdeni, szinte SOHA NEM KÉSŐ!
És mivel a nyugdíjas éveink jövője a jelek szerint egyre kiszámíthatatlanabb, ezért nem árt minél hamarabb belecsapni a lecsóba!
A kérdés most már csak az, hogy hogyan is kezdjünk hozzá, igaz?
Érdekel a titok nyitja? Akkor olvass tovább!


Az első és legfontosabb válasz: PROFI, TAPASZTALT SÍOKTATÓVAL!
ITT például már akad is egy pár belőlük!
Minden más (felszerelés beszerzése, sípálya kiválasztása, felkészülés), csak másodlagos szempont ehhez képest.
Azért hangsúlyozom most a “tapasztalt” jelzőt, mert nagyon nem mindegy, hogy ki irányítja azt a munkát, melynek során egy idősebb tanítvány szervezetét megterheljük az oktatás során.
A kiválasztott terep enyhe lejtésű, biztonságot adó kell legyen.
Az elvégzendő gyakorlatoknál pedig kiemelten kell figyelni arra, hogy mennyire terheljük meg az idősebb korban sérülékenyebb izületeket, csontokat, izmokat, és a lehetőségekhez képest a minimálisra kell csökkentenünk a veszélyes esések számát.
Egyik legkedvesebb oktatói emlékem volt az, amikor egy szerintem igencsak jól és okosan gondolkodó család úgy döntött, hogy a 60-ikszedik szülinapjára meglepi a nagymamát egy pár napos síoktatással.
A hölgy kezdetben aggódott is, meg hitetlen is volt egy picit, de aztán a kétnapi, meglepően ügyesen abszolvált oktatás után, nagyon jó volt látni az arcán a boldog mosolyt, és nagy öröm volt látni minden egyes szépen, kiegyensúlyozottan kivitelezett siklását.
Külön örömömre szolgált, hogy minden egyes gyakorlatot fiatalokat meghazudtoló módon, a lehető legtökéletesebben végzett el, és ez nagyon hamar meghozta a várva várt, örömteli eredményt. A sok dicséret, amiben részesült a jól végzett feladatok után, külön doppingként hatottak, és nagyon hamar átbillentették a hölgyet a kétkedők sorából a boldog sízőkébe.
Szerintem most, hogy nyakunkon a karácsony, érdemes elgondolkodni egy ilyen ajándékon! Több mint 30 évnyi, havon töltött szezon után garantáltan állítom, hogy ettől klasszabb ajándékot el sem tudnék képzelni egy szerető családtól!
Természetesen nem árt bérléssel indítani a beruházást, már csak azért is, mert általában az első órák után alakul ki az, hogy a meghatározott szempontok figyelembevételén túl, kinek milyen síléc passzol a stílusához, méreteihez, adottságaihoz. Vásárlás előtt mindig érdemes az oktatóval konzultálni!
Aztán ha már túljutottunk a megfelelő alapozáson, akkor már csak azon kell agyalnunk, hogy a szomszédos Ausztria olcsó-e vagy drága?
Természetesen nem kötelező mindig a sógorok zsebét tömködnünk, ugyanis egyre több hazai vagy közeli szlovák sícentrum áll a tanulni vágyó nyugdíjasok és fiatalabb kezdők rendelkezésére.
Esetleg az okozhat talán némi gondot, ha még nincs kellő rutinunk a sízős kirándulásokhoz, hogy mit is vigyünk magunkkal a hőn áhított, egyhetes kiruccanásra(az 52 fokos házi gyorsítón kívül, melyet szigorúan csak az esti órákban ajánlok mértékkel(!) fogyasztani).
Szerencsére ebben is tudok segíteni, ugyanis
ITT található egy kis segédanyag a bepakoláshoz.
Aki pedig már mindezeken a problémákon túljutott, és már csak annyi gondja van, hogy miként örökítse majd meg a lehető legszebben és legizgalmasabban az első sízős kalandjait a sziporkázó, havas lejtőkön, csodálatos ellenfényben úszva, annak ITT egy kis segédlet a téli fotózás tudnivalóiról.

A még mindig hezitáló, és bátortalan nyugdíjasoknak szóló sorozatot folytatom még, csak most sürgős sífutni-valóm van, ugyanis ILYEN látványokra vágyom már, de nagyon!
Amúgy meg azt tanácsolom, hogy most mindenki, aki ezt a posztot olvassa, emelje föl a fenekét a székből, és húzzon ki a hóra(ha más nem, hát hógolyózni és friss levegőt szívni), vagy induljon el a sportbizókba, sportboltokba sífutó felszerelést venni, mert ITT A HÓ! :o)))

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus sport ausztria szlovákia nyugdíjasok freestyle sífutás első hó normafa alpesi nordic walking síoktatás síőrültek síelők

A bejegyzés trackback címe:

https://siorultek.blog.hu/api/trackback/id/tr612476071

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.