Amíg tart ez langyos időjárás, addig mesélek még egy kicsit nagy kedvencemről, a SÍBOT-ról.
Ha már sikerült elkerülni a bambuszból készült, illetve a régi szovjet ipar által medve-, és emberölésre is kiválóan alkalmas Vostok típusú botokat, és beszereztük álmaink botját(avagy botjait), akkor nem árt, ha megtanuljuk használni is őket!
Mert a bot, az kell. Még a profiknak is!
Igaz, hogy vannak pillanatok, amikor ők is bot nélkül mennek, de az csak azért van, hogy fejlesszék az egyensúlyérzéküket, és nagyobb lécbiztonsággal haladjanak a kapuk között.
Bár teljesen triviális dolognak tűnik, mégis nagyon sokan használják helytelenül a síbotokat.
És itt most nem csak a tartásról, a kezek, csuklók mozgásáról, hanem
már a legelső lépésről, a bot kézbevételéről beszélek.
Az alábbi videó nagyon jól szemlélteti a helyes botfelvételt, még akkor is, ha a demonstrátor jónéhány centivel rövidebb botot használ ahhoz képest, mint amit nekünk folyamatosan szajkóznak mindenhol (itt jön be a “mindenki a megfelelő stílushoz és a maga igényeihez mérten használjon különböző botméreteket, vagy teleszkópos botot”, ugye?) :
Azért jó ez a kis filmecske, mert nem csak azt mutatja meg, hogy miként kell helyesen felvenni a botot a kezünkre, hanem 0:59-től azt is, hogy FELÜLRŐL SOHA NEM BÚJUNK BELE A BOT CSUKLÓPÁNTJÁBA! És ez egy nagyon fontos dolog!
Sajnos rengeteg síző használja a felülről bebújós módszert, mert ilyenkor a szíj kicsit könnyebben veszi körbe a csuklónkat, amolyan “nem zavar”-érzetet ad.
Viszont arra figyeljünk, hogy ha így áll a pánt a csuklónk körül, akkor egy olyan szituációban, amikor a botunk valamiért elakad a hóban, elránthatja a hüvelykujjunkat, mert a kezünknek a markolatról történő lecsúszásakor a pánt ráhurkolódik, és elszorítja, elránthatja azt.
EBBEN a képsorozatban megtekinthetők a helyes és helytelen bottartások.
Minden kép alá odaírtam a megfelelő tudnivalókat, tessenek elolvasni!.
Számomra nagyon furcsák egyébként azok fogásmódok (és ez megérne egy pszichológiai tanulmányt), amikor a kezdő tanítványok görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy:
a. az ujjaknak kiképzett anatómiai bemélyedéseket (4db. egyforma vagy 1 hosszabb és 1 rövidebb) következetesen a tenyerük felé fordítsák (ilyenkor a csuklópánt az öklük előtt fityeg, eléggé zavaró módon).
b. a markolatot 1 anatómiai bemélyedéssel lejjebb markolják meg
c. a markolatot 3 anatómiai bemélyedéssel lejjebb markolják meg
Ilyen esetekben egyébként gyakran merülhet fel az a probléma, hogy a tanítvány nem a megfelelő bot-mérettel érkezett az órára, ami sajnos eléggé gyakori probléma.
Ilyenkor, ha módunk van rá, sürgősen cseréltessük ki vele a botot, akár egy közeli kölcsönzőből vételezve a helyes méretű darabot.
Találkoztam sajnos már olyan esettel is, amikor egy vidéki (és ezt most egyáltalán nem bántásból írom, hanem csak a tény kedvéért) síkölcsönzős, pont 15 centivel adott rövidebb botot a tanítványnak, mondván, hogy ez jó lesz neki.
Szerencsére nem ez az általános kép, de azért nem árt figyelni a helyes botméretekre.
Mivel jelen poszt megírása újabb ötleteket villantott a kis agyamba, ezért sajnos a botos téma hamarosan folytatódik!
Addig is tessenek egy kiadós havazásért imádkozni!
